Minden kerületben 10 százalék felett volt a tégla építésű használt lakások áremelkedése, a tavalyi év első félévében létrejött adásvételekkel összehasonlítva. Az átlagos árak 450 és egymillió forint között szóródtak ennél az ingatlantípusnál, míg a panelok esetében fél millió forint volt az alsó határ és minimum 20 százalékkal drágábban adták el a lakásokat, mint a tavalyi évben ilyenkor - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.
Már a rajt előtt élénkülést okozott az állami lakástámogatási rendszer júliustól elérhető új eleme, a falusi CSOK. Az új kedvezménynek megfelelő településeken májusban 14 835 lakóingatlan vár eladásra, június utolsó hetében már 15 220 darab volt a kínálatban, ami egy hónap alatt 2,5 százalékos növekedésnek felel meg - közölte az ingatlan.com.
Magyarország egyes régiói között érdemi eltérések tapasztalhatók a lakásárak hosszú távú alakulását tekintve. Az MNB Lakáspiaci Jelentéséből kiderül, hogy az egyes régiókban mekkora árváltozás ment végbe az elmúlt 10 év során.
Bár Budapest egészét tekintve a lakásárak a gazdasági fundamentumok által indokolt szinthez (háztartások jövedelme és munkanélküliség alapján) képest felülértékeltek, ez azonban nem egyenletesen jelenik meg a főváros egyes kerületeiben. Az MNB Lakáspiaci Jelentése öt részre bontva vizsgálta meg a fővárost a lakáspiaci kondíciók, a lakásállomány megújulása, vagy a lakásvásárlók tulajdonságai szempontjából.
Az európai fővárosok többségében nominális alapon a lakásárak dinamikus növekedése figyelhető meg 2009 óta, az ingatlanárak a vizsgált fővárosok közül mindössze Zágrábban, Varsóban és Bukarestben nem érték el a válság előtti szintet. Az MNB Lakáspiaci jelentése a lakásárakat a jövedelmekkel és a lakbérekkel összehasonlítva vizsgálta meg, hogy mely fővárosokban számít már most túlárazottnak a piac.
Élénk kereslet mellett 15,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2018-ban, míg Budapesten 22,9 százalékos volt az éves drágulás, ami gyorsabb dinamikát jelent 2017-hez képest. A községekben ugyanakkor csak 2,3 százalékkal mentek feljebb az árak, így tovább nőtt a főváros és a vidék közti árolló - derül ki az MNB legfrissebb lakáspiaci jelentéséből.
A jegybank legfrissebb felmérése szerint a magyar háztartások 84 százalékának volt ingatlantulajdona 2017-ben, a legkevésbé vagyonos két társadalmi tizedben viszont csak 28, illetve 63 százalék az aránya az ingatlantulajdonosoknak. A másik oldalon, a két legvagyonosabb tizedben az egy lakással rendelkezők aránya 96, illetve 97 százalék, a több ingatlannal rendelkező háztartások aránya pedig 37 és 66 százalékos - derül ki az Ingatlan.com elemzéséből.
Ma nyitja meg kapuit a Millenárison megrendezésre kerülő Lakás 2019 Kiállítás, ahol több tucat kiállító várja az új és használt lakások iránt érdeklődőket. A Portfolio Ingatlan legutóbbi felmérése szerint tízből hat ingatlanszakértő úgy véli, hogy a budapesti új lakások ára az idei év során is 10 százalék felett emelkedhet, a megyeszékhelyeken azonban a többség 10 százalék alatti áremelkedésre számít. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy mennyivel nőtt a budapesti új lakások átlagára a 2016. január 1-jén bevezetett CSOK, valamint a kedvezményes lakásáfa indulása óta és milyen okok vezettek a mostani árszintekhez.
A címben szereplő kérdést egyre többször teszik fel mind a lakásvásárlás, mind az eladás előtt állók. Egy rosszul időzített értékesítés vagy vásárlás ugyanis százezreket, de akár milliókat is jelenthet a gyorsan változó piacon. Bár az utóbbi időben egyre többen várják azt, hogy hamarosan megáll az áremelkedés, egyelőre a szakértők szerint csak a drágulás ütemének lassulása várható. Ezúttal tíz lakáspiaci szakértőt kérdeztünk meg az árak, a kereslet, a hitelfelvételi és befektetői hajlandóságról és arról, hogy vajon milyen mértékben alakíthatja át a júliustól életbe lépő falusi CSOK a községek lakáspiacát.
Jobban emelkedtek a lakásárak 2014 és 2018 között azokon a megyeszékhelyeken, ahol nagyobb volumenű iroda-, ipariingatlan- és oktatási beruházások készültek el - derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából. A legnagyobb mértékben, átlagosan 115 százalékkal, Tatabányán drágultak a lakóingatlanok, míg Salgótarjánban csak kevesebb mint 27 százalékkal.
Nem mondunk újat azzal, hogy az elmúlt évek során a fővárosban volt a legnagyobb ütemű a lakásárak emelkedése, messze megelőzve a községek ingatlanjainak drágulását. Az alábbiakban megnéztük, hogy egy budapesti átlagos lakás árából hány családi ház kerülne ki egy átlagos magyar községben.
A használt lakások árváltozása, vagy átlagárainak emlegetése során sokszor csak egy, esetleg két számra szoktunk gondolni, ami az egész országra együtt, ilettve külön csak Budapestre vonatkozik. De miért is kezelnénk egy lapon egy V. kerületi tégla építésű lakás áremelkedését, egy XVII. kerületi paneléval, ha ezek egyértelműen nem ugyanarról a bázisról indultak? Vagy miért húzzuk rá ugyanazt a vidéki, megyeszékhelyekre vonatkozó átlagárat egy miskolci panellakásra és egy győri családi házra? Nyilvánvalóan ég és föld ezek között a különbség, a négyzetméterárban és az áremelkedésben egyaránt, sokszor azonban annyiféle szám és adat van, hogy egyszerűbb talán csak egyet vagy kettőt megjegyezni. Egy rengeteg adatot tartalmazó táblázat helyett, egy szemléletes ábrára könnyebb emlékezni, főleg ha azon a különböző típusú lakóingatlanok, ezek elhelyezkedése, átlagára, illetve árváltozása is részletesen szerepel.
Nemrég megnéztük, hogy hol vannak az ország legdrágább lakótelepei, most viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkora emelkedés ment végbe a lakótelepi lakások áraiban. Ahogy a lakásállomány egészének, úgy a lakótelepi lakásoknak is egy jelentős állománya - közel harmada - a fővárosban található, de nem szabad szó nélkül elmenni a vidéki városok mellett sem, amelyekben együttesen szintén hatalmas szeletet hasítanak ki a mintegy 780 ezres lakótelepi lakásállományból.
2018 I-III. negyedévében 8,1 százalékkal bővült a lakáspiaci forgalom a megelőző év azonos időszakihoz képest. Az összes eladott lakás 3,4 százaléka volt új építésű. A használtlakás-árak szintje 2018 III. negyedévében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 10,7, az előző negyedévihez képest pedig 3,7 százalékkal nőtt. Az új lakások piacán a 2018 I. negyedévéig tartó áremelkedés után nem mutatható ki további drágulás az eddig rendelkezésre álló adatok alapján - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
A londoni lakásárak az egyik legmagasabbak a világon, a Brexit híre óta azonban mintha megállni látszana a növekedés. A kedd esti parlamenti Brexit-szavazás kapcsán megnéztük, hogy hol áll most a brit főváros lakáspiaca és vajon mit hozhat a jövő a londoni ingatlanpiac számára.
Minimális csökkenést mért a KSH a lakásárakban 2018 harmadik negyedévében - előzetes adatok szerint - az azt megelőző negyedévhez képest. A használt lakások esetében a tiszta árváltozás országosan 0,4 százalékpontos csökkenése ugyan elhanyagolható, a kérdés az, hogy a jövőben milyen gyakran fordulhatnak elő ehhez hasonló negyedévek.
A lakásárak folyamatos emelkedésében ritka kivételnek számít, ha Budapest egy-egy területén mégiscsak alacsonyabb árakon keltek el a lakások ebben az évben, mint 2017 során. Az OTP Értéktérképe alapján ha a kerületek egészét vesszük szemügyre, nincs olyan, ahol csökkennének az átlagos fajlagos árak, van viszont három olyan irányítószám-körzet Budapesten, ahol idén alacsonyabb átlagárakkal lehetett találkozni.
A magyar lakáspiac a 2012-13-as mélyponttól indulva, minden fő mutatóját tekintve továbbra is látványosan felívelő szakaszban van. Az ország különböző területein a tavalyinál valamivel kiegyenlítettebben mutatkozik meg az árnövekedés. Szemben az általános közvélekedéssel, a jelenlegi jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak. Rövid távon a kereslet stabilnak mondható. A piaci kockázatot egyrészt az áfa-szabályozás nyomán várhatóan hektikusan alakuló kínálat, illetve a továbbra is emelkedő építőipari költségek és szűk kapacitások jelentik - áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
Élénk kereslet mellett 16,2 százalékkal nőttek az országos lakásárak 2018 második negyedévében, míg Budapesten 20,2 százalékos növekedési dinamika mellett megemelkedett a túlértékeltség kockázata - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci jelentéséből.
Az idei év második negyedévében átlagosan 4,3 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az Európai Unióban, ezzel szemben Magyarországon ennek több mint duplája, 10,4 százalékos volt az áremelkedés. Ez az eredmény az EU-s lista negyedik helyére volt elegendő, csak Szlovéniában, Írországban és Portugáliában emelkedtek nagyobb ütemben az árak - derül ki az Eurostat legfrissebb számaiból. 2015 óta nézve viszont még mindig Magyarországon drágultak legjobban a lakások.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
